Roszík GáborBudapesten születtem 1954. augusztus 15-én. Albertirsán nőttem fel, édesapám evangélikus lelkész volt.

Általános iskolai tanulmányaimat az Albertirsai Tessedik Sámuel Általános iskolában végeztem: 1960-1968

Középiskolai tanulmányok: Kossuth Lajos Gimnázium – Cegléd: 1968-1972

Nem voltam KISZ tag.

1968 augusztusában éppen az NSZK-ban tartózkodtam, amikor a Csehszlovákia elleni agresszió történt. Vendéglátóimmal állandóan a televíziót néztük, s megdöbbentő képeket, tudósításokat láttam az ‘56-os magyar eseményekről is. Meghatározó volt a számomra politikai gondolkodásomat illetően.

Felsőfokú tanulmányaimat Budapesten az Evangélikus Hittudományi Egyetemen végeztem: 1972-1978. Elsősorban a gyakorlati teológia érdekelt, s a nyelvek: görög, héber, latin.

Tanulmányaim elvégzése után rövid ideig a Magyarországi Evangélikus Egyház Külügyi Osztályán dolgoztam. Pappá szentelésem 1978. november 18-án volt Albertiben.

Segédlelkészi éveimet Zalaistvándon töltöttem: 1979-1984

1983 és 1988 között rövid ideig tanulmányokat folytattam Angliában, Franciaországban, Németországban, Horvátországban és Oroszországban.

Felsőfokú állami nyelvvizsgát szereztem angol, német, francia és horvát nyelvekből. Most készülök oroszból.

1984-ben a Gödöllői (és Veresegyházi) Evangélikus Gyülekezet meghívására Gödöllőre költöztem, és paróchus lelkészi állást töltöttem be 10 éven keresztül, 1993-ig. 1985-től Isaszegen is a lelkészi szolgálatokat én láttam el.

1988 novemberében az MDF Gödöllői Szervezetének alapító tagja voltam. Még abban az évben Nyílt Levelet írtam Gödöllő - Isaszeg akkor országgyűlési képviselőjének Cservenka Ferencnének, melynek következtében forradalmi hangulat alakult ki Gödöllőn, s az MDF kezdeményezte visszahívását a Parlamentből. A meghirdetett hétvégén utcai gyűjtéssel (1989. januárjában), 4880 aláírást gyűjtöttünk össze (kétszeresét az előírtnak). Ezután hónapokon keresztül óriási nyomást gyakoroltunk a képviselőasszonyra és pártjára, minek következtében 1989. áprilisában képviselői mandátumáról lemondott.

A négy évtizedig tartó kommunista rendszerben ez volt az egyetlen sikeres kísérlet képviselő elmozdítására a Parlamentből!

Ez után kértük az időszakos választások kiírását az Elnöki Tanácstól, amit 1989. július 22-ére írt ki.

Az ellenzék (MDF, Fidesz, SZDSZ, valamint az isaszegi Április 6-a Kör) jelöltje lettem, s 70%-os szavazati aránnyal megválasztottak. Így lettem 1947 óta az első szabadon választott országgyűlési képviselő képviselő, s az akkori magyar országgyűlés egyetlen demokratikusan választott tagja, aki a rendszerváltozás, többpártrendszer programjával került a Parlamentbe.

Első önálló képviselői indítványom (1989. augusztusában), annak törvénybe foglalása volt, hogy az ‘56-os Forradalom emlékére Október 23-a nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen. Ezt az indítványomat az akkori Parlament lesöpörte az asztalról.

1989-ben javaslatomra alakult meg a Társadalmi Szervezetek Költségvetési Támogatását Koordináló Bizottság, s ennek tagja is lettem. Ugyancsak tagja voltam az első Alkotmánybíróság tagjait megválasztó bizottságnak is.

1990 januárjában közreműködésemmel lepleződött le a belügyminisztériumi titkos iratmegsemmisítés (Duna Gate), mely a belügyminiszter lemondásához vezetett.

1990-ben az MDF színeiben ismét országgyűlési képviselőnek választottak. Négy évig tagja voltam a Külügyi Bizottságnak.

Az Interparlamentáris Unióban az osztrák-magyar, az albán-magyar és a kubai-magyar tagozat elnöke voltam.

1991. június 30-án ünnepeltük kezdeményezésemre a Magyar Szabadság Napját, a szovjet csapatkivonás tervezett napján. Később a Parlament országgyűlési határozatban rögzítette a nap elnevezését és az ünnepet.

1990-1993: a Magyar Demokrata Fórum országos elnökségi tagja voltam.

1991-ben alapítottam a Tessedik Sámuel Alapítványt egyedülálló édesanyák, kisgyermekek, nehézsorsú családok támogatására. Az Alapítvány 1994-ben nyitotta meg az ország első Anyaotthonát Gödöllőn. 1998-ban Félúti Házat nyitottunk Gödöllőn, 2006-ban pedig újabb családok átmeneti otthonát nyitottunk. 2007-ben újabb szolgálatot indítottunk: Idősek Otthonát, szintén Gödöllőn. Ezek az intézmények ma egyházi intézményként működnek, a Tessedik Sámuel Alapítvány támogatásával.

A szociális munka területén jelenleg azon fáradozom, hogy Idősek Napközi Otthonát hozzunk létre Gödöllőn, s az egész Pest megye 4. számú választókerületében terjesszük el a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, mely védelmet, azonnali segítséget nyújt bajba került időseknek. (Csak egy gombot kell megnyomni a karon viselt kis készüléken, s azonnal indul a segítség: gondozónő, mentők, rendőrség vagy tűzoltóság!)

1992-ben kezdeményezésemre jött létre a Magyar Testvéri Börtöntársaság bűnmegelőzési és börtönmissziós egyesület, melynek alakulása óta elnöke vagyok. Az egyesületnek 300 tagja van. 1993 óta Egyesületünk tagja a Nemzetközi Testvéri Börtöntársaságnak (Prison Fellowship International).

Európai Regionális Szervezetünknek 6 évig alelnöke voltam: 1999-2005.

2003-ban jött létre a Börtönlelkészek Magyarországi Egyesülete, ennek az elnöke vagyok.

A Börtönlelkészek Nemzetközi Szervezetének 4 évig európai elnökségi tagja voltam.

Az Országos Bűnmegelőzési Bizottságban egyházamat képviselem 2006. óta.

Jelenleg nemzetközi szervezetünk orosz nyelvterületért felelős elnöksége mellet tanácsadóként működök.


Három könyvem jelent meg:

1995: Az oroszok szépen hazamentek…
2003: Útközben
2009: Szentpétervári blog

Kitüntetések:

1990, Margaret Thatcher: Torch Award (Fáklya Díj)
1992: William Wilberforce Award (Washington)
1992: Kentucky Colonel - Kentucky kormányzójától – Kentucky Ezredese

Nős vagyok, 9 gyermekem van.

Ugrás az oldal tetejére